Ezt kérdezte egy kedves coaching ügyfelem a minap, aki egy nagyvállalat felsővezetője, aztán így folytatta: „…majd a HR elintézi.”
A kontextus a következő:
Az úr egy 50 fő körüli értékesítő csapatot vezet, amelynek alaptermészete a versengés. Ezzel persze nincs is baj, hiszen a sales eredményessége a versenyen is múlik, de ha bizonyos belső játékszabályokat nem tartatunk be következetesen, annak a versenyzők mindegyike megihatja a levét, ebben a konkrét esetben pedig pont ez történt.
Mivel a csapat nem kapott olyan színvonalú vezetést, amelyet megérdemelt, kitört a belháború, amelyet a vezető döbbenten vett tudomásul és azonnal ki is osztott néhány fegyelmit és bónusz megvonást, hogy jó legyen.
Érdekes módon a helyzet csak mérgesedett, amikor már senki se tudta ki van kivel, jöttem én. Persze minimális tájékoztatással (a HR nagyon körülírta a sztorit) cseppentem bele a kialakult helyzetbe, amelyről senki sem volt hajlandó többet mondani, mint, hogy egy „szokásos perpatvarról van szó, mindenki fontoskodik”.
Azt mindannyian látjuk, hogy a legtöbb vezető utálja elismerni, ha valamit elront vagy félresikerül egy helyzet, de ez annál is extrémebb volt: konkrétan senkitől nem hallottam azt a szituációt, amelyet a csapatra ráeresztett mérőeszköz, - a CVI - precízen kimutatott. A Corporate Vitality Index anonim méréséből ugyanis kiderült a csapat helyzete, a csapatot alkotók véleménye, az ebből fakadó munkahelyi attitűd, demotiváció és – nem utolsó sorban – a vezető szerepe mindebben.
Szinte már sejthető, hogy ennek elismerésével volt a legnagyobb gond a feldolgozás során, majd miután sikerült a sales igazgatóból kiszedni egy NAGYON HALK „ezt el…tam”-t, elindulhatott a kármentés és a restauráció. Az első közös csapatépítés jelentősége kiemelkedően fontos volt: ki kellett mondatnom a nap végén az „ellenlábasokkal”, hogy mindannyian egy közös célért dolgoznak, és ezt csak egymással összefogva tudják elérni. Nem volt könnyű, de egy furfangos gyakorlat mentén végre kijött a felismerés és olvadni kezdett a jég.
15 éve, amikor nemzetközi akadémikus anyagokat összefogva elkezdtük a CVI-t fejleszteni, tudtuk, hogy izgalmas területre vezet az út, amikor a mindannyiunkat mozgató attitűd szerepét akarjuk megragadni a szervezeten/szervezeti egységen belül, de, hogy a mérőeszközünk hiánypótló, azt a ráadott visszajelzések és a nemzetközi érdeklődés is bizonyították mára.
A mérés utáni beavatkozáshoz olyan egyedülállóan részletgazdag szempontrendszert ad, amelyet semmilyen hasonló eszköz esetében sem láthatunk. Mindez pedig segíti a szervezetek megtisztulását a belső toxintól, a problémák valós idejű – és intenzitású kimondását. De ez nem minden!
Ha érdekelnek hasonló esetek és az, hogy szervezetfejlesztőként, trénerként vagy coachként hogyan lehet számodra hasznos egy olyan matematikai alapú diagnosztikai rendszer, amely a munkavállalói attitűdről ad precíz képet, feltárva annak okait és az ezáltal létrejövő helyzeteket, akkor nincs más dolgod, regisztrálj a következő ingyenes szakmai meetupra.
Várunk január 27.-én 15.00-kor online, hogy két órában beavassunk a részletekbe.
Comentarios